A halál lovai

Holdvilágos, fehér úton,

Mikor az égi pásztorok

Kergetik felhő-nyájokat,

Patkótlanul felénk, felénk

Ügetnek a halál-lovak.

Nesztelen, gyilkos paripák

S árnyék-lovagok hátukon,

Bús, néma árnyék-lovagok.

A Hold is fél és elbúvik,

Ha jönnek a fehér úton.

Honnan jönnek, ki tudja azt?

Az egész világ szendereg:

Kengyelt oldnak, megállanak.

Mindig van szabad paripa

S mindig van gazdátlan nyereg.

S aki előtt megállanak,

Elsápad és nyeregbe száll

S fehér úton nyargal vele

Holdvilágos éjjeleken

Új utasokért a Halál.