Ha arra ébredsz

Ha arra ébredsz, hogy hideg a párnád,

és nincs miért nadrágot húznod,

ha arra ébredsz, hogy egy újabb napot

kell elütnöd valahogy

semmiért, senkiért,

ha arra ébredsz, hogy émelyeg gyomrod

az évekkel korábban elfogyasztott

töméntelen kotyvaléktól,

nos, ha arra ébredsz, hogy végleg hiába

minden kisérlet,

mert hisz nincs hova visszatérned,

az éjszaka pedig rosszabb menedék,

mint az utolsó menhely,

ahol legalább a bolhák és a tetvek

élik világukat,

mondom, ha arra ébredsz,

hogy elaludni is félsz a közelgő sötétben,

akkor legalább ne hencegj:

íme – kibírtad.

Semmi értelme a kései hősködésnek,

nézz a napba,

szikrázz magadban,

kölcsöntüzek ne égessenek.

Akkor talán még veled mehet

valaki

a szintén megalázottak

közül.