Kopogtatás nélkül

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül

bejöhetsz hozzám,

de gondold jól meg,

szalmazsákomra fektetlek,

porral sóhajt a zizegő szalma.

A kancsóba friss vizet hozok be néked,

cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,

itt nem zavar bennünket senki,

görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.

Nagy csönd a csönd, néked is szólok,

ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,

melegben levethesz nyakkendőt, gallért,

ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul,

amikor akad más is,

hanem akkor hagyj nékem is,

én is örökké éhes vagyok.

Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül

bejöhetsz hozzám,

de gondold jól meg,

bántana, ha azután sokáig elkerülnél.

1926. április