Hajad az ujjamé…

Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt

Ámulva búvik a szivem

S zizegve hull a naptár levele.

Vén küszöböm sír, mint a gyerek,

Amikor jössz, hogy többször gyere.

Erős csapatban régi napjaim

Elfúlva rágják a fülem -

Bennünket mért nem csókoltál belé?

És nem értik, hogy sápadtak, buták,

Hogy fényük nem lehet a szemedé!

1926 nyara