Hajad az ujjamé, a szoknyád alatt

Tus cabellos son de mis dedos, bajo tus faldas

Ámulva búvik a szivem

se esconde, asombrado, mi corazón,

S zizegve hull a naptár levele.

y las hojas del almanaque caen zumbando.

Vén küszöböm sír, mint a gyerek,

Cuando vienes, llora como un nino

Amikor jössz, hogy többször gyere.

mi viejo umbral, para que vengas otra vez.

Erős csapatban régi napjaim

Mis antiguos días, en grupo cerrado,

Elfúlva rágják a fülem -

muerden sofocados mis orejas:

Bennünket mért nem csókoltál belé?

¿por qué, al besarla, no nos dejaste en ella?

És nem értik, hogy sápadtak, buták,

!Y los días no comprenden que son pálidos y tontos

Hogy fényük nem lehet a szemedé!

y que sus luces no pueden ser de tus ojos!

1926 nyara