Góg és Magóg fia vagyok én,

Eu sou filho de Gog e Magog,

Hiába döngetek kaput, falat

contra portas e muros em vão bato,

S mégis megkérdtem tőletek:

sem deixar de vos perguntar:

Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

pode-se chorar abaixo dos Cárpatos?

Verecke híres útján jöttem én,

Vim p'lo célebre caminho de Verecke,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,

soa-me inda aos ouvidos velho canto húngaro;

Szabad-e Dévénynél betörnöm

posso irromper de junto a Dévény

Új időknek új dalaival?

com cantos novos de tempos novos?

Fülembe forró ólmot öntsetek,

Chumbo vertam nos ouvidos fervente,

Legyek az új, az énekes Vazul,

eu serei o novo cantor Vazul;

Ne halljam az élet új dalait,

não oiça da vida os cantos novos,

Tiporjatok reám durván, gazul.

pisem-me rude e cobardemente.

De addig sírva, kínban, mit se várva

Mas, até lá, chorando entre penas,

Mégis csak száll új szárnyakon a dal,

nada esperando, em novas asas voa o canto;

S ha elátkozza százszor Pusztaszer,

e quando Pusztaszer maldiz cem vezes,

Mégis győztes, mégis új és magyar.

é inda vencedor, e novo, e húngaro.