Hozsánna bízó síróknak

Mindig volt titkos, valamis

Názárethje az emberi Jónak,

Honnan elindult könnyesen,

Dagadón, szánva bús milliókat

És soha nem ölt meg iszap

Bátor, nagy vizű s tiszta folyókat.

Folyók, szívek, ne féljetek

S bénult szívem se, te, ki eddig

Nem merted elég könnyesen

Mélyítni szent folyóknak a medrit.

Az emberek a siratást

A Jó álmáért is megérdemlik.

Dagadjatok meg, szent folyók,

Szivek, kik még hajléki a Jónak,

Sirjátok ki könnyeitek,

Hoszánna ma a bízó síróknak,

Hozsánna, bizó Tegnapunk

S hozsánna neked szent árú Holnap.

1916