A csönd mélységei

Szél-álma volna?

Partra dobott halak dúdolása?

Elásott sípcsontban

a nyüzsgés zsoltárai?

Már nem a fül hallja

a Bőralatti Valaki füleli

Papírlap sötétben

kiáltó vízjelek

krumplicsírában

a tenger mikro-hullámverése

falról

az alvó arcába visszaverődő lehelet

szén-láncok lágy csörrenése

szárnytoll érinti

a szív csontvázába befűzött kezet

mert nem néma az angyal

a suttogónál suttogóbb

és félelmetesebb