Kráter

Találkoztunk. Találkozunk.

Egy trafikban. Egy árverésen.

Keresgéltél valamit. Elmozdítasz

valamit. Menekülnék. Maradok.

Cigarettára gyújtok. Távozol.

Leszállsz és fölszállsz.

Fölszállok és leszállok.

Cigaretta. Lépkedel. Lépkedek.

Egyhelyben járunk; mint a gyilkos

a járásodban gázolok.

Madárcsicsergés ahogyan

szememre veted születésem.

Azt, hogy itt állunk. Majd egy útszakasz

holtágában a motyogásom

gurulni kezd, legördűl óriás

tagjaidról és ama diadalmas

és vakító valamiről,

ami már nem te vagy.

Úgy érint elutasításod,

ez a parázna, kőbeírott suhintás,

hogy tekintetem - két kavics –

azóta is csak gurul és gurul

egy hófehér kráterben. Két szemem,

két szem pattog: az üdvösségem.