A burok

A jelen milliárd, számlálhatatlan

színe, szaga, és mindaz, ami nem

szag és nem látvány, hanem mint más valóság

durván súrolja bőrünk, az, ami

olyan sok, hogy már észrevehetetlen

mind az én s a világ közt épiti

végtelen rekeszeit e határnak

mindez velünk vész el ha meghalunk?

Vagy épp ennek porából nő a semmi,

az elmúlt idő mely körülveszi

földünket? Felhők foszlott fonalából

szövi pókhálóját a létezés.