Öregszik


Aznap egyenesen mogorva volt. Komája az elején nem értette az okát. Hát próbálkozott:
– Az időjárás?
– Szomorúság ért?
– Megbántottalak?
Vadmalac nem szólt. Csak legyintett a kérdésekre. Végül elárulta keserűségének az okát:
– Itt ülök a lakásomban. A kedvenc székemen. Lehetőleg nem is mozdulok. Öregszem mégis.
Nem tudta a Koma, hogy sírjon vagy kacagjon…


作者
Gergely Tamás

来源

http://lenolaj.hu/2018/07/17/gergely-tamas-oregszik/


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论