Ki ezt, ki azt.
Rettegünk, rakosgatunk -
Ki hitte volna,
lepergetni életünk,
mint egy spulnit!
Reméltem, rendezett
kiskertben mívelek költészetet;
mint sufniban a vén, teszek-veszek.
Nem így,
másként alakul,
de ahogy, úgy van jól.
Nem adatnak a hűs nyárvégi esték,
csak a hirtelen, hideglelős öregség.
De úgy fordulok be az ismerős úton,
hogy a megállóig már nem. És tudom –
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论