Fekete trapézon repülnek el vágyaim és a hangok amik szerelmem árnyékában fakadnak
úgy látszik végleg elfelejtettem a házat ahol jó szüleim élnek
ó fénytornyok és fénysebek
nehéz nekem a tetszhalott gyermek a fájdalom és gyűlölet felhői esőznek
a vámőrre figyelmeztetlek aki szörnyethalt München kapui előtt
tudod-e még ki menydörög a lemezplatni mögött
esténként hazamenni a meredek lépcsőházban így csukódik össze fölöttem az idő érzem ahogy a szél megfagy a gyékényen
és nem aludni nagyon sokáig nem aludni reggelig nem aludni másnap délig nem aludni egyáltalában nem aludni
csak feküdni az ágyon elgyűrt ingben és megkeményedett ábrázattal
a sárga tehén közben hétszer átmegy a kerten
pam pamm
üvegen gurulnak könnyeim
egy kardcsőrű madár megölte hűséges szolgámat
most az asszony felé fordulok hogy átadjam kinyílt virágaim
nem ismer meg
a szomszéd lakkozott asztalkája áll közöttünk
hogyan is kerültem hát idáig.
PoemWiki 评分
暂无评论 写评论