Dans les profondeurs, muets, des mondes veillent,
A mélyben néma, hallgató világok,
le silence n’est qu’un cri dans mon oreille ;
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
mais qui donc me répondrait quand moi je crie ?
de nem felelhet senki rá a távol,
La querre a biffé la lointane Serbie…
a háborúba ájult Szerbiából
Lointaine, tu l’es aussi, ta voix qu’en rêve
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
J’entends, vibre en mon cœur quand le jour se lève…
s szivemben nappal ujra megtalálom,
ah que dire quand alentour, froide, fière,
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
chuchotante se redresse la fougère ?
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
Quand pourrai-je te revoir, ô mon amante,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
femme grave comme un psaume et rassurante,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
belle comme la lumière et comme l’ombre,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
qu’aveugle, muet j’ atteindrais sans encombre ?
most bujdokolsz a tájban és szememre
Tu te perds à présent dans le paysage
belülről lebbensz, így vetít az elme;
mais du tréfonds de moi monte ton visage
valóság voltál, álom lettél ujra,
tu étais le réel, tu n’es plus qu’songe
kamaszkorom kútjába visszahullva
et dans le puits des jours anciens tu replonges
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
l’enfant jaloux qui veut savoir si tu l’aimes,
a hitvesem leszel, - remélem ujra
et l’espoir que tu sois ma femme à l’extrême
s az éber lét útjára visszahullva
sommet de ma jeunesse, un jour, me soulève
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
comme alors, et je m’éveille de mon rêve.
csak messze vagy! Túl három vad határon.
Je le sais, tu es ma femme et mon amie
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
en dépit de trois frontières d’infamie.
A csókjainkról élesebb az emlék;
De nos baisers le souvenir se ravive…
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
Vais-je croupir ici quand l’automne arrive ?
bombázórajok húznak el felettem;
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
J’ai caressé les chimères les plus folles ;
de elborult s a bombák fönt a gépben
aujourd’hui les escadrilles me survolent,
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
l’azur où je retrouvais tes yeux se plombe,
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
du sein des soutes là-haut tombent les bombes ;
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
et je vis malgré cette guerre qui dure ;
megjártam érted én a lélek hosszát,
captif, de tout espoir j’ai pris la mesure,
s országok útjait; bíbor parázson,
mais toi je rejoindrai quoi qu’il en coûte,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
toi pour qui j’ai parcouru la longue route
majd át magam, de mégis visszatérek;
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
de l’âme, et tous ces pays ; car ni la braise
s a folytonos veszélyben, bajban élő
pourpre ne m’arrêtra ni la fournaise,
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
et s’il le faut l’endurance de l’écorcre…
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
Une paix – qui vaut le pouvoir et les armes –
a 2 x 2 józansága hull rám.
La paix d’un homme endurci dans les alarmes
Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
descends dans mon cœur… Et sur moi de s’abattre
1944. augusztus-szeptember
la lucidité du deux-fois-deux-font-quatre.
Lager Heidenau, dans la montagne au-dessus da Zagubica,
août-septembre 1944.