A mélyben néma, hallgató világok,
Dans les profondeurs, muets, des mondes veillent,
üvölt a csönd fülemben s felkiáltok,
le silence n’est qu’un cri dans mon oreille ;
de nem felelhet senki rá a távol,
mais qui donc me répondrait quand moi je crie ?
a háborúba ájult Szerbiából
La querre a biffé la lointane Serbie…
s te messze vagy. Hangod befonja álmom,
Lointaine, tu l’es aussi, ta voix qu’en rêve
s szivemben nappal ujra megtalálom,
J’entends, vibre en mon cœur quand le jour se lève…
hát hallgatok, míg zsong körém felállván
ah que dire quand alentour, froide, fière,
sok hűvös érintésü büszke páfrány.
chuchotante se redresse la fougère ?
Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
Quand pourrai-je te revoir, ô mon amante,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
femme grave comme un psaume et rassurante,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
belle comme la lumière et comme l’ombre,
most bujdokolsz a tájban és szememre
qu’aveugle, muet j’ atteindrais sans encombre ?
belülről lebbensz, így vetít az elme;
Tu te perds à présent dans le paysage
valóság voltál, álom lettél ujra,
mais du tréfonds de moi monte ton visage
kamaszkorom kútjába visszahullva
tu étais le réel, tu n’es plus qu’songe
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
et dans le puits des jours anciens tu replonges
s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem ujra
l’enfant jaloux qui veut savoir si tu l’aimes,
s az éber lét útjára visszahullva
et l’espoir que tu sois ma femme à l’extrême
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
sommet de ma jeunesse, un jour, me soulève
csak messze vagy! Túl három vad határon.
comme alors, et je m’éveille de mon rêve.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
Je le sais, tu es ma femme et mon amie
A csókjainkról élesebb az emlék;
en dépit de trois frontières d’infamie.
csodákban hittem s napjuk elfeledtem,
De nos baisers le souvenir se ravive…
bombázórajok húznak el felettem;
Vais-je croupir ici quand l’automne arrive ?
szemed kékjét csodáltam épp az égen,
de elborult s a bombák fönt a gépben
J’ai caressé les chimères les plus folles ;
zuhanni vágytak. Ellenükre élek, -
aujourd’hui les escadrilles me survolent,
s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek
l’azur où je retrouvais tes yeux se plombe,
fölmértem s mégis eltalálok hozzád;
du sein des soutes là-haut tombent les bombes ;
megjártam érted én a lélek hosszát,
et je vis malgré cette guerre qui dure ;
s országok útjait; bíbor parázson,
captif, de tout espoir j’ai pris la mesure,
ha kell, zuhanó lángok közt varázslom
mais toi je rejoindrai quoi qu’il en coûte,
majd át magam, de mégis visszatérek;
toi pour qui j’ai parcouru la longue route
ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,
s a folytonos veszélyben, bajban élő
de l’âme, et tous ces pays ; car ni la braise
vad férfiak fegyvert s hatalmat érő
pourpre ne m’arrêtra ni la fournaise,
nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:
et s’il le faut l’endurance de l’écorcre…
a 2 x 2 józansága hull rám.
Une paix – qui vaut le pouvoir et les armes –
Lager Heidenau, Žagubica fölött a hegyekben,
La paix d’un homme endurci dans les alarmes
1944. augusztus-szeptember
descends dans mon cœur… Et sur moi de s’abattre
la lucidité du deux-fois-deux-font-quatre.
Lager Heidenau, dans la montagne au-dessus da Zagubica,
août-septembre 1944.