Odchádzame. Preč, clo Jesene,

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,

s výskaním, s plačom, roztesknene

Vijjogva, sírva, kergetőzve,

jastrabí dvaja chabých krídel.

Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,

Leto má nových dravcov: v diali

Csattognak az új héja-szárnyak,

jastrabí noví strepotali

Dúlnak a csókos ütközetek.

krídlami, zúria bitky bozkov.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,

Valahol az Őszben megállunk,

Letíme z Leta, naplašene,

Fölborzolt tollal, szerelmesen.

v Jeseni niekde zaľúbene

Ez az utolsó nászunk nékünk:

sadneme, s naježeným perím.

Egymás husába beletépünk

S lehullunk az őszi avaron.

Posledná svadobná noc naša:

1906

druh druhu v mäso zatneme sa

a klesneme v jesennom šústí.