Mit ugattok, mit haraptok

Básnictvo nie učitelia

Engemet, hitvány ebek!

vtĺkli do mňa palicou,

Torkotokba, hogy megfúltok,

duša moja pred školskou sa

Oly kemény koncot vetek.

neskláňala mluvnicou.

Nyirbáljatok üvegházak

O pravidlá nech sa oprie,

Satnya sarjadékain;

kto sám voľne nechodí:

A korláttalan természet

ja som divo rastúci kvet

Vadvirága vagyok én.

nespútanej prírody.

Nie vám kvitnem, rozmaznanci

Nem verték belém tanítók

s háklivým, mdlým žalúdkom,

Bottal a költészetet,

ktorý sa vám v každej chvíli

Iskolai szabályoknak

obracia hneď hore dnom;

Lelkem sosem engedett.

zato ten, kto zdravý vkus má,

Támaszkodjék szabályokra,

mne v ústrety vychodí:

Ki szabadban félve mén.

ja som clivo rastúci kvet

A korláttalan természet

nespútanej prírody.

Vadvirága vagyok én.

Preto vy mňa navždy pekne

na pokoji nechajte;

Nem virítok számotokra,

škoda hrach na stenu hádzať,

Árva finnyás kóficok!

keď zisk z toho nemáte.

Kiknek gyönge, kényes, romlott

A do mňa sa zadrapovať

Gyomra mindjárt háborog;

ráčte, ak vám neškodí:

Van azért, ki ép izléssel

divý som ja, pichľavý kvet

Üdvezelve jön elém.

nespútanej prírody.

A korláttalan természet

Vadvirága vagyok én.

Hát azért nekem örökre,

Szépen békét hagyjatok;

Ugysem sok gyümölcsü munka:

Falra borsót hánynotok.

S kedvetek ha jön kötődni,

Ugy kapkodjatok felém:

A természetnek tövíses

Vadvirága vagyok én.