Dei kom med hausten. På eit kjølig glasfat

Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

ligg friske frukter. Druer av smaragd,

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

enorme pærer lysande som jaspis —

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

és elgurul, akár a brilliáns.

kvar einaste ein glitrande juvel.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

magába-forduló tökéletesség.

Ein drope vatn renn frå raude bæret,

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

aranykezükkel intenek nekem.

ein liten diamant som trillar bort.

Å, for ein prakt, så likesæl, så herleg,

fullkomenskapen, vend imot seg sjølv.

Eg ville leve meir. Men trea står alt

med gylne hender, vinkande mot meg.