Ho pane e anche vino,

Van már kenyerem, borom is van,

ho moglie e anche figlio.

van gyermekem és feleségem.

Perchè rattristrarsi?

Szívem minek is szomorítsam?

Ho sempre da mangiare.

Van mindig elég eleségem.

Ho un giardino, gli alberi

Van kertem, a kertre rogyó fák

si inchinano sulla via sussurrando.

suttogva hajolnak utamra,

Noce, papavero, nocciole,

és benn a dió, mogyoró, mák

nella dispensa la raccolta.

terhétől öregbül a kamra.

Ho anche una buona coperta,

Van egyszerü, jó takaróm is,

il telefono, una valigia,

telefonom, úti bőröndöm,

la gente che mi vuole bene,

van jó-szivű jót-akaróm is,

a cui non devo chiedere nulla.

s nem kell kegyekért könyörögnöm.

Non sono più il fantasma di una volta,

Nem többet az egykori köd-kép,

ubriaco tra lacrime nella nebbia,

részegje a ködnek, a könnynek,

e quando saluto la gente,

ha néha magam köszönök még,

molti mi salutano già prima.

már sokszor előre köszönnek.

Ho l'elettricità, la luce,

Van villanyom, izzik a villany,

ho una tabacchiera di puro argento,

tárcám van igaz színezüstből,

nella mia bocca la vecchia pipa,

tollam, ceruzám vigan illan,

si muovono allegri penna e matita..

szájamban öreg pipa füstöl.

C'è il bagno per rinfrescarmi,

Fürdő van, üdíteni testem,

tè tiepido per i miei nervi stanchi,

langy téa beteg idegemnek,

e quando passo a Budapest,

ha járok a bús Budapesten,

mi conoscono già tanti.

nem tudnak egész idegennek.

Quello che decanto, commuove tanti,

Mit eldalolok, az a bánat

e mi considera il suo giovane figlio

könnyekbe borít nem egy orcát,

poeta la vecchia Ungheria.

és énekes ifjú fiának

Ma, certe volte, mi fermo la notte,

vall engem a vén Magyarország.

tormentato e pensando alla morte,

De néha megállok az éjen,

e cerco il tesoro nascosto,

gyötrődve, halálba hanyatlón,

il tesoro di una volta, il vecchio,

úgy ásom a kincset a mélyen,

come un malato febbricitante,

a kincset, a régit, a padlón,

che si sveglia e confuso

mint lázbeteg, aki föleszmél,

cerca di sbrogliare il suo sogno,

álmát hüvelyezve, zavartan,

che ahimè che cosa volevo?

kezem kotorászva keresgél,

Perchè il tesoro non l'ho trovato,

hogy jaj, valaha mit akartam.

il tesoro per cui mi sono bruciato.

Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,

Sono a casa in questo mondo,

a kincs, amiért porig égtem.

e non sono più a casa nel cielo.

Itthon vagyok itt e világban,

s már nem vagyok otthon az égben.