Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket

Der Herbst hat kühle Früchte aufgetischt

üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd

szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,

in einer Form aus Glas. Smaragden schwer

megannyi dús, tündöklő ékszerét.

Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,

die Trauben, Jaspisglanz der Riesenbirnen,

és elgurul, akár a brilliáns.

A pompa ez, részvéttelen, derült,

all seine reichen Schätze strahlen hell.

magába-forduló tökéletesség.

Jobb volna élni. Ámde túl a fák már

Ein Wassertropfen rinnt von einer Beere

aranykezükkel intenek nekem.

und setzt als Edelstein die Laufbahn fort.

Grandios ist dieses Fest, gelöst und distanziert,

hat die Vollendung zu sich selbst gefunden.

Mehr wert wär es zu leben. Jenseits winken

jedoch die Bäume mit der Goldhand mir.