Góg és Magóg fia vagyok én,

Já jsem syn Goga i Magoga

Hiába döngetek kaput, falat

a tluču marnĕ do zdí, vrat,

S mégis megkérdtem tőletek:

já ale přesto se vás ptám:

Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?

smím pod Karpaty zaplakat?

Verecke híres útján jöttem én,

Přišel jsem cestou vereckou,

Fülembe még ősmagyar dal rivall,

náš starý zpĕv mi v uších zní,

Szabad-e Dévénynél betörnöm

smím přes Dĕvin sám prorazit

Új időknek új dalaival?

nových dob zpĕvy novými?

Fülembe forró ólmot öntsetek,

Ať jsem Vasilem zpívajícím,

Legyek az új, az énekes Vazul,

olovem uši zalejte,

Ne halljam az élet új dalait,

ať nov ých zpĕvů neuslyším,

Tiporjatok reám durván, gazul.

surovĕ po mnĕ šlapejte.

De addig sírva, kínban, mit se várva

Lkám dosud, však bez čekání,

Mégis csak száll új szárnyakon a dal,

přes stálĕ kletby pusty zlé

S ha elátkozza százszor Pusztaszer,

na nových křídlech písnĕ letí,

Mégis győztes, mégis új és magyar.

vítĕzné přesto, maďarské.