Így bocskorosan

Így bocskorosan úgy-e megnevettek,

hogy márványt törni hegynek indulok?

A számon pimasz mosolygás a jelszó,

füttyöm csibészes: én is feljutok!

Nincs tömött zsákom s hegymászó botom,

segítő kezet tán egy társ sem ad,

de vihart-oldó déli szél kölyökfejemre

borzol lágy barackokat!

S a hegytetőn majd minden mezt lehántva,

én is kacagva szélnek öltözök,

karjukra fűznek mind a fénynyalábok

s eltáncolunk a fejetek fölött!

Így bocskorosan úgy-e megnevettek,

hogy márványt törni hegynek indulok?

A számon pimasz mosolygás a jelszó,

füttyöm csibészes: én is feljutok!