a holnap eltolódott


a holnap eltolódott a bizonytalan időben

jelenléti viszonylagosság átgázol rajtunk
látszanak a pörzsölődés nyomai
égettek
tűzzel-vassal
árammal-drótokkal
és amivel lehet még
de nem elég
fojtottak hurokkal
kínoztak ólommal
mérgeztek mindennel
átvertek ezerszer
amivel lehet még
szögeztek vasakkal
kampóztak acéllal
kezembe sulykolt
világegyetem
lehet még

miért hagysz el engem erőmnek fogytán
gyertyámról viaszod is magamra cseppen
örömhöz üröm jár lassú alkonyodban
mikor arcomra fagy utolsó maszkod

miért hagytál el Uram-apám


作者
Tibor Pinter

来源

Századvégi bukolika


报错/编辑
  1. 初次上传:李大侠
添加诗作
其他版本
添加译本

PoemWiki 评分

暂无评分
轻点评分 ⇨
  1. 暂无评论    写评论