Prológus

Minek lehet nevezni azt az

állapotot, amikor az ember

érzi, hogy szétveri lassan

koponyáját a rágalom?

„Mint nagy vizek zúgása”

Őrlő agyam ez a zuhanó

társadalom.

Rám kiablják, hogy semmi

vagyok.

Mégis csak fúvom a bolond

dalom.

Nem figyelek már,

Nincs erőm,

Kicsi vágyaimban

Szeress, kicsi nőm.

Deres homlokomat

Belepi a kín.

Testem szétszakítja,

Kegyetlen a sír.

Csókoljál meg, babám,

Tüzem a tied.

Minden vagyonomat

Gyújtsa meg az ég.