Vers a törvényekről

Én sokáig csak azért írtam,

hogy helyem legyen a rendben,

s fölöslegessé ne váljak valahogy,

mint petróleumlámpa kormos üvege,

mely szekrény tetején hányódik - villanyfényben.

Később értettem csak meg,

hogy nem kell igyekeznem,

nincs oly kicsi élet, mely igazolásra szorul,

s ha szólni tudok, hát erről szóljak, erről,

hogy hatalmat s alázatot ad az élet,

mely önnön súlyától terhes, s új életeket teremt,

s a halál is csak a születésért van

ezen a földön.

Önnön törvénye szerint

kering

a nedv a fűben, fában.

A virág nem vétkezik;

elnyeli az odatévedt bogarat,

ha nyelnie kell.

A természet nem büntet,

föl sem emel,

csak munkáját végzi,

végzi, amit végeznie kell.

Eltipor, ha megzavarod.

De ha hagyod

a folyót folyni,

amerre folynia kell,

hátára vesz és visz

közönyösen.

Mindez egyszerű:

a törvényeket

ismerni kell.

(1958)