Fekete május

Természetesen csak annyit akarok,

amennyit egy ember akarhat

megtartó és létösztönével,

a túlélés becsületével.

Minden percem mostoha jóság,

földözvert csoda, amit az istenek

most formálnak bennem újra.

Kínjaim hát a számba veszem.

Körülfon a rettegés, bánat,

mint egykor Krisztust az alázat,

átadnak engem is a keresztfának.

Csak azt akartam, sétáljunk, együtt.

Nem szédítelek, csak egy percet.

Rügybe szöknek a fák

s nyomja fejem a fekete május.

Hazudtam?