Fáj

Férfiként: halálraítélt.

Megfogni neszeit az éjszakának.

Zuhanni, zuhanni mint a kő!

Arcom csontján a rés,

Hiányod miatt tátong.

Szememet feléd fordítom,

Lepergett húsomból kikelt

Szirmokat szórok nyomodba,

Mert most tudom,

Most már tudom,

Hogy múltamba belevesztél.

Befagy a szám,

Megpüffedt ajkaim között

Holdarcod ívét hordom,

Magamba beépítelek.

Sírgödör szélébe kapaszkodó

Fű hajad selyme fáj.