Süvölt a zivatar

Ulula la tempesta

A felhős ég alatt;

Sotto ciel coperto;

A tél iker fia,

Neve cade e pioggia,

Eső és hó szakad.

Figli dell’inverno.

Fa niente, la cuccia

Mi gondunk rá? mienk

Nostra è in cucina.

A konyha szöglete.

Secondo il volere

Kegyelmes jó urunk

Del nostro padrone.

Helyheztetett ide.

Fame non abbiamo.

Dopo ogni pasto,

S gondunk ételre sincs.

Quel che sul tavolo

Ha gazdánk jóllakék,

Avanza, è nostro.

Marad még asztalán,

E’ vero, la frusta

S mienk a maradék.

A volte schiocca,

Duole la frustata,

Az ostor, az igaz,

ma il dolore passa.

Hogy pattog némelykor,

Si placa il padrone,

És pattogása fáj,

Presso sé ci chiama,

No de: ebcsont beforr.

Noi lecchiamo felici

I suoi piedi clementi.

S harag multán urunk

1847

Ismét magához int,

S mi nyaljuk boldogan

Kegyelmes lábait!

1847