Se detuvo la maquina. Como el vaho y la niebla

A gép megállt. Elfáradt por kering

del otoño, sobre ella revolotea el polvo

 fölötte, mint az őszi köd meg pára,

y se asienta en las nucas de los hombres

 s rászáll az emberek hajlott nyakára,

que comen inclinados. En sus hombros se enfrían

 kik esznek most. Átizzadt szennyes ing

camisas sudorosas y sucias. Todos tragan.

Pan y pepinos son hoy el almuerzo

 hűl a vállukra. Fal, fal egyre mind.

que devoran sin perder una pizca,

 Kenyér s uborka az ebédjük mára

dando un mordisco tras el otro.

 s mind úgy eszik, ne vesszen csöpp se kárba

Ya el tiempo nada les importa.

 s hogy jót harap s hozzáharap megint.

Casi un mordisco choca con el otro

pero mastican bien cada bocado.

 Már nem törődnek semmit az idővel.

Aun sanos los pulmones campesinos,

 A harapások majdnem összeesnek,

respiran y mastican polvo y olor a heno,

 de jól megrágnak minden falatot.

y sólo comen, comen, no hablan: comen.

 Egészséges, még jó paraszttüdővel

 szívják, rágják a port, szénaszagot

 s csak esznek, esznek, nem beszélnek, esznek.

1922. júl.-aug./1934