Nepriateľ keď v kráž ti skočí,

E világon ha ütsz tanyát,

siedmich nech má zoči-voči.

hétszer szűljön meg az anyád!

Jeden, vstáva a si spieva,

Egyszer szűljön égő házban,

jeden, službu dokončieva,

egyszer jeges áradásban,

jeden, ľud svoj učí zdarma,

egyszer bolondok házában,

jeden, pláva s ťarchou jarma,

egyszer hajló, szép búzában,

jeden, semenom je lesa,

egyszer kongó kolostorban,

jeden, čo mu predok chvel sa,

egyszer disznók közt az ólban.

keď ho chránil, ľsťami, kvetmi, -

Fölsír a hat, de mire mégy?

ale ty sám buď ten siedmy!

A hetedik te magad légy!

Kebys’ hľadal milú, krásu,

siedmi nech za dievkou pasú.

Ellenség ha elődbe áll,

Jeden, srdce v slove stratí,

hét legyen, kit előtalál.

jeden, ktorý cech svoj platí,

Egy, ki kezdi szabad napját,

jeden, čo je samá duma,

egy, ki végzi szolgálatját,

jeden, ktorý sukňu skúma,

egy, ki népet ingyen oktat,

jeden, vie, kde hľadať sponku,

egy, kit úszni vízbe dobtak,

jeden, šliape na vreckovku, –

egy, ki magva erdőségnek,

vôkol nej nech bzučia, smädní!

egy, kit őse bőgve védett,

Ale ty sám buď ten siedmy.

csellel, gánccsal mind nem elég, -

Kebys’ tepal podľa tepu,

a hetedik te magad légy!

verš tento nech siedmy tepú.

Jeden, v mramor zaľúbený,

Szerető után ha járnál,

jeden, spal pri narodení,

hét legyen, ki lány után jár.

jeden, meria hĺbku neba,

Egy, ki szivet ad szaváért,

jeden, slovo zná, ak treba,

egy, ki megfizet magáért,

jeden, dušu oddá britve,

egy, ki a merengőt adja,

jeden, čo myš živú pitve.

egy, ki a szoknyát kutatja,

Dvaja chrabrí, štyria vední, –

egy, ki tudja, hol a kapocs,

ale ty sám buď ten siedmy.

egy, ki kendőcskére tapos, -

A ak kliesni sa, čo v piesni,

dongják körül, mint húst a légy!

za siedmich do hrobu klesni.

A hetedik te magad légy.

Jeden, má svoj prsník mliečny,

jeden, chmatne za tým driečnym,

Ha költenél s van rá költség,

jeden, prázdnou miskou hádže,

azt a verset heten költsék.

jeden, biednym dá, čo vládze,

Egy, ki márványból rak falut,

jeden, umára sa v práci,

egy, ki mikor szűlték, aludt,

jeden, len sní pri mesiaci:

egy, ki eget mér és bólint,

Pod náhrobník sveta svieť mi!

egy, kit a szó nevén szólít,

Ale ty sám buď ten siedmy.

egy, ki lelkét üti nyélbe,

egy, ki patkányt boncol élve.

Kettő vitéz és tudós négy, -

a hetedik te magad légy.

S ha mindez volt, ahogy írva,

hét emberként szállj a sírba.

Egy, kit tejes kebel ringat,

egy, ki kemény mell után kap,

egy, ki elvet üres edényt,

egy, ki győzni segít szegényt,

egy, ki dolgozik bomolva,

egy, aki csak néz a Holdra:

Világ sírköve alatt mégy!

A hetedik te magad légy.