Alžbeta Siládich
Szilágyi
lístok napísala;
Örzsébet
ľúbostných slz i doň
Levelét megirta;
plno naplakala.
Szerelmes
Könnyével
Synovi lístok ten
Azt is telesirta.
zvesť do mesta Prahy
radostnú nesie v smut
Fiának
za väzenia prahy:
A levél,
Prága városába,
„Synček môj, nehni sa
Örömhírt
z mesta Prahy; ja ťa
Viszen a
vymaním, vymením
Szomorú fogságba:
sama zo zajatia.
„Gyermekem!
Za teba zaplatím
Ne mozdulj
zlatom, striebrom dajne
Prága városából;
na mysli mám ja tvoj
Kiveszlek,
návrat neprestajne.
Kiváltlak
A nehéz rabságból.
Nehni sa, neuchoď,
môj jedinák ľúby!
„Arannyal,
Kto synom bude mi,
Ezüsttel
keď ťa 'úklad zhubí ?
Megfizetek érted;
Szívemen
Písmo to Maťkovi
Hordom én
patrí Huňadskému,
A te hazatérted.
do vlastných jeho rúk.
nikomu inému.“
„Ne mozdulj,
Ne indulj,
Z čierneho vosku naň
Én egyetlen árvám!
udrúc pečať, vzhliadla:
Ki lesz az
čeľaď von nádvorná
Én fiam
čaká u zábradlia.
Ha megejt az ármány?
„Kto skôr, toť, zanesie
„Adassék
list do Prahy? Sto mu
A levél
dukátov za cestu,
Hunyadi Mátyásnak,
i paripu k tomu —
Tulajdon
Kezébe,
„Ja, ja; mne sedem dní
Senkinek se másnak.”
dosť, hoc moc ta krokov — “
„Láske mi srdca, ach,
Fekete
celých sedem rokov!"
Viaszból
Nyom reá pecsétet;
„Ja. ja; i s odvetou
Könyöklőn
som tu do nedele —“
Várnak az
„Láske mi srdca, ach.
Udvari cselédek.
tri mesiace celé!
„Ki viszi
Bože môj, prebože.
Hamarabb
čos’ mi nedal krý’la,
Levelem Prágába?
aby som materskú
Száz arany,
túžbu dohonila!?“ —
Meg a ló,
Teste fáradsága.”
A. čierny, túlili!
havran trieli vtedy;
„Viszem én,
na štíte Huňada
Viszem én,
podobný mu sedí.
Hét nap elegendő.”
„Szerelmes
Spustil sa, shodil sa
Szivemnek
z búrky čierno-sinej.
Hét egész esztendő!”
vychytil lístoček
z ruky materinej.
„Viszem én,
Hozom én
„ Chytro sa za vtákom!...
Válaszát három nap.”
Odnímte mu!“ Zápät
„Szerelmes
uteká pohona,
Szivemnek
vtáka sraziť, zlapať —
Három egész hónap!”
Vtáka nie jedného,
„Istenem,
i sto množstvo zloví:
Istenem,
ni chýru, ni slychu
Mért nem adál szárnyat,
po listonošovi.
Hogy utól-
Érhetném
Do mraku honia ho
Az anyai vágyat!” –
darmo, v horách hoci •
na okno vdovino
S ahol jön,
ťuk-ťuk! o polnoci.
Ahol jön
Egy fekete holló;
Kto klope, čo klope ?
Hunyadi
Čierny havran ! V jeho
Paizsán
zobáku lístok však,
Ül ahhoz hasonló.
či dač’ podobného.
Lecsapott,
„Červená pečať ním ;
Lecsapott
spôsob poskladania —:
Fekete szélvészből,
ó, čo ho písala,
Kikapá
ruka požehnaná!“
Levelét
Az anyai kézből.
„Hamar a
Madarat!…
El kell venni tőle!”
Szalad a
Sokaság
Nyomba, hogy lelője.
Madarat
Nem egyet,
Százat is meglőnek:
Híre sincs,
Nyoma sincs
A levélvivőnek.
Napestig
Az erdőn
Űzeti hiába:
Éjfelen
Kocognak
Özvegy ablakába.
„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még
A levél,
Vagy ahhoz hasonló.
Piros a
Pecsétje;
Finom a hajtása:
Oh áldott,
Oh áldott
A keze-irása!”