Ko ovog, ko onog.

Ki ezt, ki azt.

Strahujemo se, spremamo –

Rettegünk, rakosgatunk -

Ko bi verovao,

Ki hitte volna,

kao sa rolne

lepergetni életünk,

odmota nam se život!

mint egy spulnit!

Nadao sam se u urednom

vrtu ću se poezijom baviti;

Reméltem, rendezett

preturam, kao starac u drvari.

kiskertben mívelek költészetet;

Ne ovako,

mint sufniban a vén, teszek-veszek.

stvari uzele drugi tok,

ali kako je, tako je, dobro je.

Nem így,

Nisu doživljene sveže letnje večeri,

másként alakul,

samo starost, drhtava, iznenadna.

de ahogy, úgy van jól.

Ali u poznatu ulicu tako svraćam,

Nem adatnak a hűs nyárvégi esték,

da do stajališta već ne. I znam –

csak a hirtelen, hideglelős öregség.

De úgy fordulok be az ismerős úton,

hogy a megállóig már nem. És tudom –