Topi se

Olvad

Zalud je sedeo nedeljama ispred zavese

Hetekig hasztalanul ült a függönyök mellett

verovao sati su duži

Hosszabbnak hitte az órákat

Ali oni nisu se produžili

Pedig azok nem toldották meg magukat

Odjednom mu je postalo dosadno

Egyszerre unalmassá vált

Prozor na ulicu napola spuštena zavesa

Az utcaablak a félig leeresztett függöny

Ponovo je pored prozora

Ismét az ablak mellett

Vlasnik sivog kaputa u sivom kaputu

A szürke kabát tulajdonosa a kabátos

Inače bio je dobronameran

Különben jóindulatú volt

Nešto manje osnova

Kevesebb alap

Ono o čemu malo kasnije govori neopisivo je

Valamivel később miről beszél leírhatatlan

Ućutka me sram ne govorim istinu

A szégyen elnémít nem mondok igazat

Toliko ni ne smem tvrditi ali dovoljan je jedan znak

Ennyit nem is merek állítani azonban ez elég jel

Umesto odlaska kraj njegovog savetovanja tu

Távozás helyett értekezletének végét itt

Lupajućim srcem čekao.

Dobogó szívvel várta