Željezno kopčo lobanje,

Koponyát szorító vaspánt,

glorijo tame,

sötétség glóriája,

otkidam te s moje glave!

letéplek fejemről!

I ako te moja koža ne pušta,

S ha bőröm ragaszkodik hozzád,

oderaću

lenyúzom,

i baciću na dnu ćerpičjame.

a vályoggödör sarkába dobom.

Oči moji samo u novim zracima se kupaju.

Szemem csak új sugarakban fürdik.

Kosti svaku neobojenu boju

Csontom visszaver minden

odbijaju.

színtelen színt.

Na dlanu mi žar Sunca gori.

Tenyeremen a Nap parazsa ég.

Naše senke glasno proklinjem

Árnyainkra visító átkot mondok,

i protiv naše

és kést fenek

preostale bede sečivo oštrim.

megmaradt nyomorunkra.