Večno nedeljno prepodne,

Örök vasárnap délelőtt,

pojava u sadašnjosti,

jelenés a jelenben,

sjaji svileno-žuta cesta

ragyog a selyem-sárga út,

da mi s noćima zbori,

hogy éjemmel pereljen,

šarene kuće, dugmadi

a színes házak, a sötét

na tamnim kaputima

kabátokon a gombok

skamenjeno blistaju

megkövülten tündöklenek

i zvona doveka odzvanjaju.

s örökkön bonganak a harangok.

Gore: plava griva grada

Fönn: a város kék üstöke

s avionima vije se igra,

repülőkkel cicázik,

dole kafana gustom

lenn a kávéház tóduló

dimom cigara cveta,

dohányfüsttel virágzik,

u svetlu i dimu sa setom

fényben és füstben csillagok

mislim na nestanak zvezda,

pusztulásán borongok,

ali taj grad slavi,

de ez a város ünnepel,

i zvona doveka odzvanjaju.

s örökkön bonganak a harangok.

Mirišljave, guste kose

Brillantinos, busa hajak

zanos, zanos uzgajaju,

mámort kínálnak, mámort,

kao klesani antracit

mint a faragott antracit

crnilo im smrt lomače

sötétjük tűzhalált hord

donosi i neverniku sretan

s ígér a hitehagyottnak

čin mučenika daruju

boldog vértanú-rangot

na glavnom trgu tog grada gde

e város főterén, ahol

zvona doveka odzvanjaju.

örökkön bonganak a harangok.

Koji put me veže sudba

Hányadíziglen köt a sors

za snove nikad ostvarene?

álmodnom sose-voltat?

Kakve čari me tu vezuju

Milyen varázslat vonz ide

da me skoro uguše,

hogy szinte haldokoltat,

da mi je svaka reč znana:

hogy ismerősek a szavak:

redaju duboko-slatki glasovi,

mély-édességű hangok,

nad mojom ukletom sudbom

hogy hajszolt életem fölött

zvona doveka odzvanjaju.

örökkön bonganak a harangok!

Žene laganih koraka fazana

A fácánkönnyed asszonyok

na glavnom trgu vrve,

a főtéren kerengnek,

sevanje smeđih očiju

a barna szemvillogtatás

za mene je milovanje.

símogatás szivemnek.

Nezaboravnim licima

Gyerekek emelnek felém

deca mene gledaju,

felejthetetlen arcot,

ceo život je sa mnom

a teljes élet van velem

i zvona doveka odzvanjaju.

s örökkön bonganak a harangok.

Setne, gorke snove imam,

Vannak keserű álmaim,

al gorda sam zbog istih,

hurcolom őket büszkén,

neki me sjajem smiruju –

s vannak sugárral-oldozók -

al uzori su isti.

de mindben egy az eszmény.

O snovi, vi istiniti,

Ó álom, te legfőbb igaz,

milošću me vezuju,

irgalmadnál kitartok,

jave li požar ili praznik –

hirdess tűzvészt vagy ünnepet - -

nek zvona doveka odzvanjaju.

de bongjanak örökkön a harangok.