Poput deteta glasno plačem

Hangosan sírok akár egy kisgyerek

a i tiho

és halkan is

suvim besuznim očima kao neka starica

száraz könnytelen szemekkel öregasszonyosan

i kako muškarci običavaju

s mint a férfiak szoktak

iznutra jecati

belül zokogni

svakodnevno već te ne mogu zahtevno

én már nem tudlak naponta szeretni

voleti

követelőn

ako te mornim rukama zagrlim

fáradt két kezemmel ha megölellek

valjda  osećaš zebnju

érzed ugye a rettegést

moji zamršeni strahovi

kusza félelmeim

na mom stolu nekad slasnim vinom pun

asztalomon valamikori ízes boroktól

napušten krčag

elhagyott korsó

na mestu mog srca prazno vreteno

lefutott orsó a szívem helyén

i tek mi mozak udara

és csak az eszem kalapál