„Le silence éternel des

„Le silence éternel des

espaces infinis m’effraie.”

espaces infinis m’effraie.”

„Félek a végtelen terek

soseszűnő csendjétől.”

„Bojim se od stalne tišine

Ha összeadod a csend minden másodpercét

bezgraničnih prostora.”

amely az első, a második, és a mindezidáig

legutolsó szívdobbanásod között eltelt,

Sabereš li svaku sekundu tišine koja je

megérted: az Idő, mint ez a papír, üresen áll.

istekla između tvog prvog, drugog i

Arra számít, hogy egy gusztustalanul magas

do sada zadnjeg otkucaja srca, shvatićeš:

egész számnál abbahagyod matematikád,

Vreme je kao i ovaj papir prazan. Računa

megrettenve a halhatatlanságodat jelentő és

na to da kod jednog neukusno velikog

gyönyörű sorozat egyszeri kihagyásától,

celog broja ostavićeš svoju matematiku

önmagadtól és attól a Hatalmasságtól, amely

uplašivši od jednokratnog izostanka

bármikor kijelentheti: beszüntetem a lüktetést.

prekrasnog niza koja ti besmrtnost obezbeđuje,

od sebe i od one Sile koja svakog momenta

može kazati: prekidam pulsiranje.