Jó volt, míg éltél: most, bárhogy szeretlek,

Foi bom, enquanto viveste: agora,

nagyon hiányzik testi meleged,

embora te ame, falta o calor

hozzámbújásod, a tekinteted

do corpo, teu abraço, o olhar

és hangod selyme, s az állati selymek,

e seda da voz, a seda animal

a bőrödéi, s mozgásod, a melled,

da tua pele, e sua dança, seios,

s mind, ami voltál, kéz, láb, szív, szemek,

e quanto eras, mão, pé, coração,

agy, száj, fül: ha csak vártam jöttödet,

olhos, cérebro, boca e orelha:

érzékeim már veled töltekeztek,

só esperar por ti já excitava os meus

s ha csókoltál, ettelek-ittalak,

sentidos e, beijando-me, bebia-te,

hús, csont, ideg, száz szájjal szívtalak

com cem bocas, carne, osso e nervo,

s huszonöt évig meg nem untalak:

e não me fartei em vinte e cinco anos;

most csak lélekben tudunk keveredni

agora só na alma nos fundimos,

s meztelenséged is csak képzeletnyi:

é só um fantasma tua nudez:

nem bírod inged, a halált, levetni!

a morte, és incapaz de despi-la.