Du en innskytelsens besatte,
Megszállottja egy sugallatnak
hurtigløper alt lenge rykket bort i tidløshet.
kengyelfutó aki rég kilépett az időből
Et barns uro hisser deg til opprør
egy gyermek nyugtalansága lázít
mot sanseverdners skinnliv
a külvilág látszata ellen
og du tror du må leve blant oss
s úgy hiszed azért élsz közöttünk
for å male bilder
hogy képeket fessél
med kniv, kølle, totenschläger
késsel gumibottal durunggal
og til tider med sølvlynende øks.
s olykor ezüstösen villanó fejszével.
Du er noensteds trådt frem av
Valahonnan a támadásra kész
de angrepslystne toreadorers slekt
torreádorok családjából léptél elő
og hin bestemte stjerne lyste for deg
s ama bizonyos csillag világított előtted
da du satte fot på fransk jord
mikor francia földre léptél mely
hvor det vokser «god vin og yndige kvinner».
„a jó bort és a kedves nőket termi"
Fra da av gikk du deg vill gjennom trange smug i Paris,
azóta is ott bolyongsz Párizs sikátoraiban
mellom harpestrenger til det strømmende regn
a szakadó eső húrjai közt akár egy
slik en melodi lik en dolk trenger gjennom
dallam egy tőr ami átfúrja magát
det fremmede stoff og selv lidende
az idegen anyagon s miközben ő is szenved
som det eneste levende
mint egyigaz élőt mutatja fel
viser for seg alt hva han betvinger.
mindazt amit legyőzött.
Så er du den vi tilslutt må se på som en trollmann
Ez vagy te akit végülis varázslónak kell tekintenünk
der nettopp er trådt ut av skogen
amint éppen kijutottál az erdőből
og trekker til seg de betyngede.
és magadhoz vonzod az árvákat.
Slik har jeg også vandret mot deg
Így vándoroltam feléd én is
med nesten blinde øyne ennå festet på endeløs mark
majdnem vak szemekkel még a végtelen mezőn
i en sirkusvogns rosarøde skygge
egy cirkuszkocsi rózsaszín árnyékában
og geometrisk renhet fra dine former bandt meg der
s ekkor megejtett formáid mértani tisztasága
og denne smertefullt avstedbrusende rytme
s az a fájdalommal száguldó ritmus
som river med seg det undrende barn.
amely magával ragadja az ámuló gyermeket.
Å, betagende magi-meis, o tusen friskt blødende sår
Ó megbűvölő krikszkrakszok ó ezer frissen vérző seb
å, orden av stål og asbest sammenføyet, som trer frem
ó acélból és azbesztből összeépített rend ami
for de skyldige med en uordens grimase.
a rendetlenség grimaszával jelenik meg a bűnösök előtt.
Siden da er jeg underveis, klatrende fra trinn til trinn
Azóta is útban vagyok és lépek fokról-fokra
på stigen du har lent opp mot solens skive
a létrán amit a nap pereméhez támasztottál
og jeg ser deg stå hinsides vår horisont
s látom te ott állsz a horizonton túl
og heve armene foran et staffeli
egy állvány előtt emeled a karod
hvor døde farver våkner opp til liv
miközben holt színek kelnek életre
og fremmede ting likeledes overvundne av din pensels strøk
idegen dolgok mintegy leigázva megnevezik magukat
sier sine navn.
ecsetvonásaid nyomán.
1947