Amikor az Utazó Medve nem szomjas és nem éhes,
Und wenn der Reisende Bär keinen Durst
ha nem gyötri sem fáradtság, sem nyugtalanság,
und keinen Hunger hat, wenn ihm weder kalt noch warm ist
nem fázik és melege sincs, amikor nem érez
und ihn weder Müdigkeit noch Unruhe quält
sem örömet, sem bánatot, akkor szerelmed sebét
und er weder Schmerz noch Freude verspürt, dann wird
két történettel gyógyítja:
die Wunde deiner Liebe mit zwei Geschichten geheilt:
A nő, aki elutazik egy városba, ahová a férfi csak bonyolult
Die Frau, die in eine Stadt reist in der sie ohne Angst
engedélyekkel követhetné, de nem akarja követni,
lebt, und wohin ihr der Mann nur mit komplizierten
ott a nő egy este sírva és öklendezve,
Reisegenehmigungen folgen könnte und ihr nicht folgen
megeszi a papírt, amelyre a férfi felírta a telefonszámát,
will, und dort die Frau eines Abends weinend und würgend
rögtön azután fejből tárcsázza a számokat, hogy megmondja
das Papier mit der Telefonnummer des Mannes ißt, um sofort
a férfinak, mindent elvesz tőle, mindent,
die Nummer aus dem Kopf zu wählen und dem Mann
mert ettől a pillanatól fogva ő született abban a kis faluban
zu sagen, daß sie ihm alles wegnehmen wird, alles, denn
és nem a férfi, hogy mostantól
von diesem Augenblick an ist sie in dem kleinen rumänischen
nem a férfi, a nő jobb térde alatt van az a függőleges heg,
Dorf geboren und nicht der Mann und, daß ab jetzt sie
és a férfi nehéz teste alatt ívben
am linken Knie die kleine Narbe hat und nicht der Mann,
feszülő nők kemény mellbimbóját ő fogja csókolni,
und daß von dem heutigen Tag an, sie die harten Brustspitzen
és már soha a férfi,
der Frauen, deren Körper sich unter dem Gewicht des Mannes
de akkor sem veszi fel senki a telefont.
aufbäumen, küssen wird, und nie wieder der Mann, aber
auch diesmal hebt keiner den Hörer ab.
És a krónikásnő, aki azt álmodja, hogy egy városban
sétál, ahol nagyon sok kávéház van, és végül
Die Chronistin, die träumt, daß sie in einer Stadt spazieren
bemegy abba, amely előtt szelíd sakálok napoznak.
geht, wo es viele Cafehäuser gibt und letztendlich in eines
Az egyik asztalnál egy férfit és egy nőt lát,
hineingeht, vor dessen Tür sich zahme Schakale sonnen.
akik egymásra nyújtják a nyelvüket. A nőé tűrkíz színű,
An einem der Tische erblickt sie einen Mann und eine Frau,
a férfié kármin. Hol közelednek, hol pedig
die sich ihre Zungen zustrecken. Die Zunge der Frau ist
távolodnak, de összeérni egyszer sem engedik.
türkisfarben, die Zunge des Mannes karminrot. Mal
A krónikásnő közelebb lép, hogy megbizonyosodjék,
nähern sie sich, mal entfernen sie sich, ohne sich zu berühren.
valóban nem érnek-e össze, de ekkor szeme
Die Chronistin geht näher an den Tisch,
megpattan, onnan apró kislányok pördülnek ki
um sich zu vergewissern, daß sie sich nicht berühren, aber
és visongva szaladnak narancsszín pezsgőporért,
in diesem Augenblick platzen ihre Augen auf und
átlátszós nyalókáért és selyemcukorért.
aus den Augen schwirren kleine Mädchen heraus und
A krónikásnő vakon belekapaszkodik az óriásnő
quietschend rennen sie los um Zuckerwatte und leuchtende
izmos karjába, akinek arcpórusaiban legyek
Bonbons und Lutscher zu kaufen. Die Chronistin
pihennek, de fölröppennek, amikor énekelni kezd:
greift blind nach dem muskulösen Arm der Riesenfrau,
»férfi nyelv és nő nyelv
in deren Gesichtsporen Fliegen dösen und fortfliegen
nő nyelv és férfi nyelv
als sie zu singen beginnt:
papír és kút: a víznő eláztatja a papírt
»Männerzunge und Frauenzunge
olló és papír: a papírt vágja a férfiolló
Frauenzunge und Männerzunge
kút és kő: a nőkkő elzárja a nőkutat
Papier und Brunnen: Die Brunnenfrau löst das Papier auf
kút és kút: a kútban elsüllyed férfi és nő
Schere und Papier: Die Männerschere schneidet das Papier
olló és olló: kő és kő
Brunnen und Stein: Die Steinfrau versperrt die Brunnenfrau
férfi kút és férfi kő
Schere und Stein: Der Steinmann stumpft die Schere ab
nők papír és férfiak papír,
Brunnen und Brunnen: Im Brunnen versinken
nő és férfi: én és én
Mann und Frau,
nyelvetek jobb és bal haléntokomon át
Schere und Schere: Stein und Stein
fejembe hatol, és ott összeér.«
Frau und Mann: Frauenstein und Männerschere
A krónikásnő ekkor megérzi, hogy az óriásnő szelídített
Männerpapier und Frauenpapier, Scherenfrau und Steinmänner
sakáljainak egyike a combjának dől.
Mann und Frau: ich und ich
Így, mindketten átadva a testük súlyából a másiknak,
durch meine linke und rechte Schläfe dringen eure Zungen
pihennek egy kicsit.
in meinen Kopf und dort berühren sie sich.«
In diesem Augenblick spürt die Chronistin, wie sich einer
Másnap reggel a fenevad a szokottnál bőbeszédűbb:
der gezähmten Schakale der Riesenfrau an ihren Schenkel lehnt.
»Most elmehetsz, menj odakint jó az idő, igyál
So, ein wenig vom Gewicht des andern auffangend
az egyik levegős teraszon kávét sok tejjel,
ruhen sie sich eine Weile aus.
olvasd el a napilapokat. Sétálj és ne gondolj rám,
szükségtelen, majd küldök érted.«
Am nächsten Morgen ist das Ungeheuer sonderbar gesprächig:
Odakint színtelen az ég, úgy ragyog a nap.
»Bitte, du kannst jetzt gehen, geh, draußen ist schönes Wetter,
trink einen Milchkaffee auf einer der luftigen Terrassen, lies
die Tageszeitungen durch. Mach einen Spaziergang und denk
nicht an mich. Unnötig, denn sobald ich dich brauche,
such ich nach dir.«
Draußen ist der Himmel fast weiß, so glühend die Sonne.