Calcaire au cœur, dans le cerveau, les cartilages,

Mésztől szűkül a szív, az ér, az agy,

mais le savoir de soi toujours s'acquiert

de egyre tágul az önismeret,

jusqu'à ce que la mer qui fuit devant l'hiver

amíg holttá meredt

me laisse parmi crevettes et coquillages

rákok, csigák között magamra hagy

pétrifiés dans la mort.

a tél elől hátráló tengerár.

Le faciès vieillissant est rideau de chiffons

Az öregedő arc rongyfüggönye

qui couvre le jeune visage.

eltakarja a fiatalt.

L'âme devrait lutter, s'il n'est plus de raisons,

Ha nincs miért, a lélek küzdjön-e,

s'il n'est qu'ombres sur le rivage,

ha nincs, csak az árnyékok lakta part,

et que l'humus n'a pas de plantes à nourrir ?

csak a növényt nem tápláló föveny.

Le vent éparpille des lambeaux de temps,

Időfoszlányokat szór szét a szél,

l'eau bout dans le chaudron hors-temps,

s forr az időtlen üst,

dedans cuisent la fraîche cervelle et le sang,

hol egyre fő a friss velő s a vér,

cependant que les anges au visage d'argent,

míg kiherélnek szigorú ezüst

sévères et sans sexe, me châtrent.

arccal a nem nélküli angyalok.

Devrais-je être comme le suicidaire,

Tegyek úgy, mint az öngyilkosjelölt,

le lâche prestidigitateur qui

mint a gyáva szemfényvesztő, aki

ne tua jamais une mouche,

soha legyet sem ölt,

et, pendant qu'il fait fondre des cachets dans son verre,

s amíg pohárban tablettákat old,

sait qu'il n'ouvrira pas la bouche ?

tudja, hogy úgysem issza ki?