( per l’album dei ricordi di Gina)

(Gina emlékkönyvébe)

Come il ghiaccio, in cima al Montblanc,

Mint a Montblanc csucsán a jég,

A cui non noce né sole, né vento,

Non arde più, quieto il mio cuore;

Minek nem árt se nap, se szél,

Non lo tormenta nessuna passione.

Csöndes szívem, többé nem ég;

Intorno a me una miriade di stelle,

Brillando, civettando fanno a gara.

Nem bántja újabb szenvedély.

Con i raggi mi ricoprono la testa;

Ma tutto ciò, il mio cuor’ non tocca.

Körültem csillagmiriád

Ma a volte, nel silenzio della notte,

Versenyt kacérkodik, ragyog,

Ad occhi aperti, solo e trasognato,

Sul lago fatato della giovinezza,

Fejemre szórja sugarát;

Mi appare la tua visione da cigno.

Azért még föl nem olvadok.

Allora il mio cuore si riaccende,

Come la neve eterna di Montblanc

De néha csöndes éjszakán

Nella lunga notte invernale, mentre

Da lontano appare il sole che nasce…

Elálmodozva, egyedül -

Mult ifjuság tündér taván

Hattyúi képed fölmerül.

És ekkor még szivem kigyúl,

Mint hosszu téli éjjelen

Montblanc örök hava, ha túl

A fölkelő nap megjelen…