Gross und viel ist was ich dulde,

Sok s nagy, a mit szenvedek én!

Ach, mein Kummer ist so schwer!

  Az avúlt kín új kínt szül;

Doch ich trag' ihn für die Hulde,

De mind ez ő érte lévén,

Ist darum nicht freudenleer.

  Nincsen édesség nélkül.

Lockte mit des Reichthums Fülle

S a sors bár mi szerencsével

Mich das Glück in seinen Arm,

  Kecsegtessen engemet,

Blieb mir dennoch fest der Wille:

Most nehezen cserélem el

Nie verliess ich meinen Harm.

  Édes kínos éltemet.

Wenn darin sie Freude findet,

S ha már abban tellik kedve,

Dass in Gram mein Leben schwindet,

Hogy így éljek epekedve:

Gerne bieth' ich diese Brust

  Szilaj kedvét tölthetnem,

Ihres Quälens wilder Lust.

  Gyönyörüség szenvednem.