Nog was de stilte hoorbaar. Nog het miljoenvoudige

Még hallatszott a csend. Még milliónyi

beven van vleugels en van gras, het

szárny és fűrezzenés, a levegő

suizen van luchtkristallen langs elkaar.

kristályai egymáson-zizegése.

Het ademen van slapenden en zwemmend

alvók lélegzete, az álmodók

vliegen of neerstorten van dromenden.

úszó szárnyalása vagy zuhanása.

De fluweeldonkere muziek van de nacht,

Az éjszaka bársonysötét zenéje,

haar verzinken in de rulle materie

süllyedése a porhanyós anyagba

die de klanken in zich ontvangt.

magába fogadni a hangokat.

Want alleen het stervende lichaam

Csak a haldokló test elhallgatása

doet de verstarrende wereld voorgoed verstommen.

némítja végleg el a dermedő világot.

Niet de bevroren zee – maar hij die

Nem a befagyott tenger -- ő, aki

niet langer uitspreken kan het woord zee, of God.

nem mondhatja ki többé a szót: tenger, vagy Isten.