Kit hord örök hír s diadal,

Tebe, kog vječne slave uspjeh goni,

 Kiben szivünk ver s zeng a dal,

 Jer ti u glazbi krv sunca nam zvoni

 Mit idő el nem öl:

 Koju vrijeme ne ubija,

 Honod, mely büszke rád s szeret -

 Domovina, što ponosna te voli,

 A Hunyadiak, Zrinyiek

 Hunyadija i Zrinskog narod goli,

 Hazája - üdvözöl!

 Slavi te sad i pozdravlja!

Légy büszke rá, és ne feledd:

Budi ponosan na nju, dobro znaj

 E föld, mely szülte bűszered,

 Da tebe nadahnjuje ovaj kraj

 Hősök, csodák hona;

 Što junaka i čuda je dom;

 E népnek, mely hord néma bút,

 Tvom narodu što nijemo snosi bol

 És örömében sírni tud,

 I u radosti plakati zna gol

 Nincs párja, rokona.

 Sličnog nema na svijetu tom.

Ó, jer közénk, maradj velünk,

O, dođi međ nas, ostani međ nama

 Kik még hiszünk, még szeretünk,

 Što volimo još sa tajnim nadama,

 Bár reményünk - titok.

 Premda se nada runi;

 Zengd te nekünk a csodadalt,

 Nama sviraj svoj čudesan pjev

 Mit nem mondhatnak el szavak,

 Što kazat ne zna riječi gnjev,

 Csak sejtnek milliók...

 Al slute milijuni.

Vagy ám ha mégysz - hí a világ -

Il, ako odeš, jer te zove svijet

 Vidd a haza határin át

 Znaj kroza nj našu tajnu pronijet

 E nép hirét tova;

 Daleko doprijet

 A nép, melynek dalaiban

 Nek mogne: narod što u pjesmama

 Nagy, halhatatlan búja van,

 Besmrtnu tugu nosi, nikada

 Nem halhat meg soha!

 Ne može umrijeti!