Španjolska. Livada šaren vez.

Spanyolhon. Tarka hímü rét.

Sjena minareta britki rez.

 Tört árnyat nyujt a minarét.

Sa svog balkona sjetna dona

 Bús donna barna balkonon

Zuri u grimiz nebosklona.

 mereng a bíbor alkonyon.

 Olaszhon. Göndör fellegek,

Italija. Kudravi oblaci,

 Sötét ég lanyhul fülleteg.

Tamni i sumračni kišnjaci.

 Szökőkut víze fölbuzog.

Vodoskoka mlazevi pršte.

 Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Lomljen mramor. Mirte su mršte.

 Göröghon. Szirtek, régi rom,

 ködöt pipáló bús orom.

Grčka. Greben, groblje ruševina.

 A lég sürű, a föld kopár.

Magle puše vrhovi planina.

 Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Sva zemlja golet, pust, zrak, gorje.

 Svájc. Zerge, bércek, szédület.

Pastiri, stada, smilje, borje.

 Sikló. Major felhők felett.

 Sötétzöld völgyek, jégmező:

Švicarska. Divokoze. Kremen štur.

 harapni friss a levegő.

Uspinjača. Nad oblakom majur.

 Némethon. Város, régi ház:

Tamnozelene gorske doline.

 emeletes tető, faváz.

Gristi bi mogli zraka svježine.

 Cégérek, kancsók, ó kutak,

 hizott polgárok, szűk utak

Njemačka. Gradić; kuća stara.

 Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.

Krov na kat, okvir drvo šara.

 Mennyi kirakat, mennyi kép!

Cimeri, krigle, bunari drevni,

 Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:

Put uzak, tusti građani revni.

 masina, csengő, kürt, harang.

 Angolhon. Hidak és ködök.

Francuska. Rasipnost, veselost.

 Sok kormos kémény füstölög.

Izlozi, slike i raskošnost.

 Kastélyok, parkok, labdatér,

Kolika živost, glasova roj.

 mért legelőkön nyáj kövér.

Praporci, trube, zvona i – stroj.

 Svédhon. Csipkézve hull a fjord.

 sötétkék vízbe durva folt.

Engleska. Magla i mostovi.

 Nagy fák és kristálytengerek,

Dimnjaka čađavih dimovi.

 nagyarcu szőke emberek.

Parkovi, dvorci, igrališta

 Ó mennyi város, mennyi nép,

I gojna stoka, ispašišta.

 Ó mennyi messze szép vidék!

 Rabsorsom milyen mostoha,

Švedska. Fjord čipkast moru srlja

 hogy mind nem láthatom soha!

Tamnomodrom ko gruba mrlja.

Divovska debla. Kristalna mora.

Plavokos narod lica bez bora.

Koliko naroda, gradova i slika.

Koliko dalekih krasnih krajolika!

Al ropska kob me maćuhinski pati,

Jer Sve njih mikad neću sagledati!