Spanyolhon. Tarka hímü rét.

Španjolska. Livada šaren vez.

 Tört árnyat nyujt a minarét.

Sjena minareta britki rez.

 Bús donna barna balkonon

Sa svog balkona sjetna dona

 mereng a bíbor alkonyon.

Zuri u grimiz nebosklona.

 Olaszhon. Göndör fellegek,

 Sötét ég lanyhul fülleteg.

Italija. Kudravi oblaci,

 Szökőkut víze fölbuzog.

Tamni i sumračni kišnjaci.

 Tört márvány, fáradt mirtuszok.

Vodoskoka mlazevi pršte.

 Göröghon. Szirtek, régi rom,

Lomljen mramor. Mirte su mršte.

 ködöt pipáló bús orom.

 A lég sürű, a föld kopár.

Grčka. Greben, groblje ruševina.

 Nyáj, pásztorok, fenyő, gyopár.

Magle puše vrhovi planina.

 Svájc. Zerge, bércek, szédület.

Sva zemlja golet, pust, zrak, gorje.

 Sikló. Major felhők felett.

Pastiri, stada, smilje, borje.

 Sötétzöld völgyek, jégmező:

 harapni friss a levegő.

Švicarska. Divokoze. Kremen štur.

 Némethon. Város, régi ház:

Uspinjača. Nad oblakom majur.

 emeletes tető, faváz.

Tamnozelene gorske doline.

 Cégérek, kancsók, ó kutak,

Gristi bi mogli zraka svježine.

 hizott polgárok, szűk utak

 Frankhon. Vidám, könnyelmü nép.

Njemačka. Gradić; kuća stara.

 Mennyi kirakat, mennyi kép!

Krov na kat, okvir drvo šara.

 Mekkora nyüzsgés, mennyi hang:

Cimeri, krigle, bunari drevni,

 masina, csengő, kürt, harang.

Put uzak, tusti građani revni.

 Angolhon. Hidak és ködök.

 Sok kormos kémény füstölög.

Francuska. Rasipnost, veselost.

 Kastélyok, parkok, labdatér,

Izlozi, slike i raskošnost.

 mért legelőkön nyáj kövér.

Kolika živost, glasova roj.

 Svédhon. Csipkézve hull a fjord.

Praporci, trube, zvona i – stroj.

 sötétkék vízbe durva folt.

 Nagy fák és kristálytengerek,

Engleska. Magla i mostovi.

 nagyarcu szőke emberek.

Dimnjaka čađavih dimovi.

 Ó mennyi város, mennyi nép,

Parkovi, dvorci, igrališta

 Ó mennyi messze szép vidék!

I gojna stoka, ispašišta.

 Rabsorsom milyen mostoha,

 hogy mind nem láthatom soha!

Švedska. Fjord čipkast moru srlja

Tamnomodrom ko gruba mrlja.

Divovska debla. Kristalna mora.

Plavokos narod lica bez bora.

Koliko naroda, gradova i slika.

Koliko dalekih krasnih krajolika!

Al ropska kob me maćuhinski pati,

Jer Sve njih mikad neću sagledati!