(MAGYARORSZÁG MESSZIRE VAN...)

Magyarország messzire van.

Magyarország hegyeken túl van.

Onnan, rigókkal, éneklőkkel,

Jönne rövidke szoknyácskában,

Hajnal volna,

Szellős,

Világos,

Szép, tiszta üllők csengenének.

Uram, nem látta Magyarországot?

Tudom, nehéz a nyelve.

Tudom, nehéz a szívem.

Uram, nem látta Magyarországot?

Lányok, sokan, szaladnak,

Akár a reggeli szél,

Hajuk lobog a keleti égen.

Ő pedig kövér kalácsot fon,

Karcsúbb ő a liliomillat estéli árnyékánál.

Uram, nem látta Magyarországot?

Ott ősz van,

Kicsike kertjeinkbe

Zörgő, száraz virágokat ültet

Az Úr.

1925. okt.