OLY FRISS

Oly friss-ízű az ég, én tudom, én tizenkilenc esztendős vagyok

A szebbik biplánon mindenki hallja a toronyóra ütéseit, az éhesnek körte a csillag is, ott már ebédelnek, de Magyarországon még nincsen rádió

Minden emberben ketrecek élnek, ezek esznek vagy énekelnek

És egyik emberben acélból vannak, a másikban pedig furulyákból

Ha alszom, hozzám képest mi lesz a harmat

Egészen ostoba csak egy van s az az elégett itatóspapír, szegényke vizet se látott

Ne haragudj, jóíze van az égnek

És a szúnyogok amúgyis meghalnak éhségükben.

1924 ősze