EGGYÉÖLELŐDÉS VÁGYA

Hiába gyúl ki nagy szemedbe máglya,

Csókos kin ajkamat hiába rágja

S ölelni vágyás: többet akarok.

Husodba forróság lohol lihegve,

Ruhád letépve szállna mély egekbe

S aztán? mi van még? - Többet akarok!

Mint csecsemő, kit gonosz, céda anyja

Kemencére vetett, mely összemarja,

Vágyban vonagló szép szivem olyan.

Ó úgy szeretnék eggyé lenni véled!

Hogy folyna eggyé vérem és a véred,

Mint szélvész ültén két fáradt folyam.

Egy lelkünk lenne, mely nyugodtan lengne

És semmisülne át a végtelenbe

S betelt egy-test, mely többé nem akar.

Két bús álomvirág, mely egynek nyilhat.

Mint eggyé lesz a szellő és az illat,

Ha már sunyít a romboló Vihar.

1923. jan. vége